BÚVÁROK AZ ÁRVÍZVÉDELEMBEN – ROITH GYÖRGY VISSZAEMLÉKEZÉSE 4.RÉSZ

2021.03.10.

Roith György feljegyzései által ismerhetjük meg a magyarországi árvízvédekezésben szerepet vállaló búvárok történetét.

1979. évi téli Tiszai-árvíz védekezés

 

Vámosi Antal beszámolója:

Kevesen tudják, hogy 1979-ben a Tiszán télen vonult le egy árvíz, ami Szolnoknál komoly bonyodalmat okozott. Az akkori KISZ tábor területén a Tiszaliget déli részén a szennyvíz-átemelőbe, illetve a csatorna nyílásokba a Tisza betört elárasztással fenyegetve az egész Tiszaligetet. Az MHSZ-Kotivizig Könnyűbúvár Klubot elsőnek riasztották a szennyvíz átemelő ideiglenes lezárásához. Ez nem járt eredménnyel, sőt a csatornanyílások lezárása sem. A Kotivizig nagy erőkkel vonult ki, ellennyomó medencéket készített a csatornanyílásokhoz, lokalizációs töltést a KISZ tábor egy része köré, pátria lemezeket vertek le a szandai rét felőli részén.

A mi feladatunk volt a szandai rét felőli oldalon buzgár, vagy valami hasonló keresése. Ezen részen anya

gnyerő gödrök, fűzfák, cserjék találhatók, ami most víz alatt volt. Február 11-től 13-ig kerestük a pátria lemez verése előtti területen. Ekkor, azaz február 14-én kölcsön kértem az ejtőernyős alakulattól a vízi ugrásoknál használatos fluoreszkáló zöld festékből néhány csomagot, mivel a fák között enyhe vízáramlást észleltünk. A zöld festék hatására az egyik csatorna nyílásánál a mentett oldalon elszíneződést észleltek a vállalatoktól kirendelt munkások. A lemerülő két búvár – Szerencsés József és Szulimán István – egy kb. 1.5m x 1,8 m-es lyukat találtak a gát lábánál, amin nagy sebességgel áramlott a víz. Újabb zöld festék csomaggal kontrolláltuk a „tettest”. Amikor a másik oldalon (mentett) elhangzott, hogy zöld a víz, szinte varázsszóra a munkások kezéből kiesett a homokzsák. Ebbe a lyukba közel 200 db homokzsákot építettünk be, ami megfékezte a Tiszaliget elöntését. A sors fintora, aznap este a TV Híradóban olyan riport jelent meg, hogy „gátszakadás a szolnoki Tiszaligetben”, ami persze a kora reggeli felvételeken tükrözte volna, de a „rókalyuk” eltömése, illetve megtalálása a délutáni órákban volt.

Ezt követően március 14-ig Kiskőrén a hajózsilipben iszapot és törmeléket távolítottunk el, mivel a rendkívüli téli árhullám olyan mennyiségű hordalékot hozott magával, ami miatt nem lehetett a hajózsilip kapuit mozgatni. Az árvízvédekezésen részt vett búvárok:

Kardos Miklós, Stadler János, Nálhi Sándor, Szulimán István, Szerencsés József, Kiss Gyula, Besze József, D.Kiss Sándor, Papp Zoltán, Vámosi Antal, Kecskeméti Sándor.

Fárasztó, embert próbára tévő munka volt a 4 árvizes év. Jó volt együtt dolgoznunk és együtt örülnünk, hogy sikerült elvégezni azt, amit vártak tőlünk. Megismertük egymást a munkában is, nemcsak a sportban és a szórakozásban. Azt hiszem, hogy a cikkben név szerint szereplő búvárok túlnyomó többsége még ma is aktívan búvárkodik, de sajnos páran már sohasem merülhetnek velünk többé. Néhány azok közül, akik már végleg letették a légzőkészüléket:

Bárdi Miklós, Bobák Ferenc, Princz Győző, Mischl Tamás, László Csaba, Zubor Béla

Köszönetet mondok:

Az 1965-ös emlékek felidézéséért Mészáros Gyulának és Surányi Csabának

Az 1972-es drávai anyagért Szabó Dezsőnek

Az 1979-es téli árvíz teljes anyagáért Vámosi Antalnak