A VÍZ ALATTI FOTÓZÁSRÓL

Az országos víz alatti fotópályázatokról

 A hetvenes évek elején azokban a polgári (többnyire természetbarát) búvárklubokban vetődött fel egy országos fotópályázat megrendezésének gondolata, amelyek a víz alatti fényképezés területén akkor a legaktívabbak voltak: az Amphorában és a Delfinben.

Az első, 1972-es pályázat azután hagyományt teremtett, utána jó két évtizeden át, öt évenként(1972, 1977, 1982, 1988, 1993) került sorra az országos seregszemle. Az első három pályázatnál zsűrielnöknek Kollányi Ágoston Kossuth-díjas filmrendezőt, míg a versenyeredmények és egyes képek publikációjához a Természet Világa című folyóiratot sikerült megnyerni. A legtöbbször felkért zsűritag ezekben az években Bojtár Ottó fotográfus-biológus, Dióssi Ferenc fotóművész-operatőr és Z. Vincze György sportújságíró-szerkesztő voltak.

1972-ben 218 kép érkezett a pályázatra, három víz alatti (kisdia, nagydia, papírkép) és egy felszíni búvártémájú kategóriában. (Egészen az 1988-as pályázatig egyes kategóriákban fekete- fehér papírképekkel is pályázni lehetett.) A díjak java részét Dióssi Ferenc és Násfay Béla nyerte el, beleértve a különdíjakat is, képanyaguk ismeretterjesztő értékeiért. A legszebb felvételeket 1973. februárjában a TIT Természettudományi Stúdiójában is kiállították. Az MHSZ tisztségviselők vezette akkori Magyar Könnyűbúvár Szövetség (MKBSZ) 1977-től ajánlott fel különdíjat a legjobb versenysport témájú felvételnek.

1977-ben 225 képet küldtek be,az első pályázathoz hasonló kategóriákban. Ezen a versenyen Plózer István emelkedett ki a mezőnyből, elsősorban kitűnő víz alatti barlangi felvételeivel, de a „régiek” közül Dióssi Ferenc és Kenéz György ismét letette a névjegyét egy-egy első helyezéssel. A különdíjasok közül kiemelkedett Kunkovács László fotóművész víz alatti kutatómunkákról készített képsorozata.

1982-ben 231 kép szerepelt, három víz alatti és egy felszíni kategóriában. A nagyméretű diapozitívok ekkorra már eltűntek a pályázatról  az  édesvízi felvételek viszont önálló kategóriát követeltek meg maguknak. Ezúttal Ember Sándor, Kenéz György és Násfay Béla osztozott szinte valamennyi díjon.

Az 1988-as volt az egyik legsikeresebb pályázat, hiszen 26 szerző 532 képpel jelentkezett. A rendező ismét az Amphora Búvár Klub volt, ezúttal a Korall Természetbarát Búvár Klubbal és az Élet és Tudomány szerkesztőségével karöltve, a zsűri elnöke pedig Rácz Gábor filmrendező, az MTV Natura szerkesztőség vezetője. A legtöbb díjat a Násfay házaspár vitte haza, de ismét jól szerepelt barlangi felvételeivel Ember Sándor is. A verseny két meglepetését Csukás László szlovákiai magyar búvárfotós szerezte remek édesvízi felvételeivel, valamint Herbst Rudolf fotóművész szép fekete-fehér papírképeivel. Számos különdíjat is kiosztottak a fent említett fotósok között. A verseny árnyoldala ennek ellenére a díjkiosztás volt, a plakettek ugyanis csak egy évvel később készültek el, és több díjazottnak még azután is elfelejtették kiküldeni.

A politikai rendszerváltozás során, 1989. december 9-én, az MKBSZ jogutódjaként, de demokratikus választás útján, megalakult a Magyar Búvár Szövetség (MBSZ), a szervezett magyar búvárok teljes körének és minden irányú víz alatti tevékenységének összefogására. Magyarország csakhamar bekapcsolódott a Búvár Világszövetség (CMAS) sokrétű tevékenységébe és búvárminősítési rendszerébe is. Így vált lehetővé, hogy az MBSZ ­- a Világszövetség elő-zsűrijének döntése alapján – Dombovári Tibort és Násfay Bélát nevezze az 1992-ben Kubában sorra kerülő 4. CMAS Víz alatti Fotó Világbajnokságra. A világbajnokságon „éleslövészet” (shoot-out rendszer) van, azaz a helyszínen, meghatározott számú és idejű merülés alatt kell elkészíteni a felvételeket. A VB-n Dombovári ezüstérmet szerzett a makró kategóriában, valamint 4. helyet a nagy látószögű és 6. helyet a kreatív versenyszámban.

Az 1993-as jubileumi versenyt 5. Magyar Búvárfotós Pályázat néven már a Magyar Búvár Szövetség rendezte meg, mégpedig az akkori nemzetközi gyakorlatnak jobban megfelelő négy víz alatti (mérsékelt tengeri, trópusi, makro és édesvízi), valamint a nálunk hagyományos barlangi kategóriában. A pályázat fő szervezője Dombóvári Tibor – az akkor már nemzetközileg is eredményes magyar búvárfotós -, támogatója pedig a Nikon Magyarország Kft. volt. Talán a legutóbbi szervezési hibák, vagy a kedvezőtlen nyárvégi időpont volt az oka, de a pályázatra csak 118 kép érkezett be.A barlangi kategóriát leszámítva azonban a színvonal magas volt, legalábbis ami a győztes és a helyezett képeket illeti. A díjak többségét Násfay Béla szerezte meg.

Az 1994. évi 5. CMAS VB-t Dél-Koreában rendezték, Dombovári Tibor és Násfay Béla vett rajta részt. Egy közeli tornádó alaposan felborította a programot, egy kikötő melletti öbölbe szorította be a teljes mezőnyt, és a magyarok ezúttal nem kerültek az első tízbe. A Búvár Világszövetség 1995-ben Egyiptomban, Sharm el Sheik környékén rendezte meg első Víz Alatti Fotó Világkupa versenyét, amelyen ismét Dombovári és Násfay indulhatott. Ezúttal Násfay szerzett egy 5. helyet a nagy látószögű kategóriában. 1996-ban Gulyás Zsolt jutott ki a 6. CMAS VB-re és a makro kategóriában ugyancsak 5. helyen végzett. 1998. szeptemberében került sor a 7. CMAS VB-re a norvégiai Alesundban. Zákányi László vállalkozott a fagyos kalandra, de nem sikerült az első tíz közé kerülnie.

Társrendezők, támogatók hiányában az MBSZ nem rendezte meg az 1998-ban esedékes országos pályázatot, csupán egy válogató versenyt tartott 1999. novemberében a 2000. évi 8. CMAS Víz Alatti Fotó Világbajnokságra.

A válogató első két helyezettje utazott az egyiptomi Hurghadába, Dombovári Tibor és Gulyás Zsolt. A versenyen Dombovári második világbajnoki ezüstérmét nyerte makro kategóriában, Gulyás pedig 5. lett hal kategóriában.

2001-ben az Magyar Búvár Szövetség a Tengeri Só alapítvánnyal karöltve rendezte meg a VI. Magyar Búvárfotós Pályázatot. A képek száma 132 volt öt kategóriában, amelyek mérsékelt égövi és trópusi tengeri, édesvízi, makró és egyéb merülések témákat öleltek fel. A díjak többségét és a nagydíjat ezúttal Kiss Gábor szerezte meg, Gulyás Zsoltnak csak a makro kategória elsősége jutott.

Ettől az időtől fogva, a kétévente sorra kerülő világbajnokságokhoz igazodva, a hazai országos versenyek is kétévente kerültek megrendezésre, az Magyar Búvár Szakszövetség és a Tengeri Só Alapítvány társrendezésében.

2002. tavaszán a Magyar Búvár Szakszövetség ismét válogató versenyt tartott, amelyen a 2002. évi 9. CMAS VB-re kiutazó csapat búvárfotósait kereste. Meglepően nagy volt az un. FotóSó-n az érdeklődés, 16 induló 240 képpel pályázott ésKiss Gáborvalamint Gulyás Zsolt végzett az élen. Az augusztusi VB-n azután Franciaországban, Marseille környékén Gulyás világbajnoki ezüstérmet szerzett a „Nagy látószög búvárral” kategóriában, de Kiss is az első tíz között végzett.

2003-ban került sor a VII. Búvárfotós Országos Bajnokságra, egyben válogató versenyre. Az ekkor már nemzetközileg szokásos nagy látószögű, makró és hal kategóriák mellett ezúttal „búvárélet” kategóriában is lehetett pályázni szabadidő- és versenysport képekkel. 242 dia és 46 papírkép alkotta a mezőnyt. Ezúttal Gulyás Zsolt szerepelt legjobban, megelőzve Kiss Gábort, és letette névjegyét az utánpótlás részéről Előd László. Bár a „Best of Show” képet Kiss készítette, az összetett győzelemért a nagydíjat mégis Gulyás vitte haza.

A SUBMARINE Búvármagazin még 2001-ben kiírt egy sikeres pályázatot a búvárfotós utánpótlásnak, 2004. nyarán viszont már shoot-out versenyt rendezett a magyar búvárfotósoknak az Adrián. A verseny nagy látószögű és makró kategóriáját egyaránt Gulyás Zsolt nyerte meg.

2005-ben, a VIII. Búvárfotós Országos Bajnokságon már öt víz alatti kategória szerepelt: nagy látószög búvárral és anélkül, hal, makró és édesvízi felvételek. Tíz pályázó 193 képet nevezett a versenyre. Kiss Gábor és Előd László két-két győzelmet, míg Tóth József egyet szerzett. A „Best of Show” kép díjat Kiss Gábor nyerte meg, az összetett győztes, a nagydíjas viszont Előd László lett.